kamilla

Kamilla:

Az orvosi sz�kf? vagy kamilla (Matricaria chamomilla) az ?szir�zsaf�l�k (Asteraceae) csal�dj�ba tartoz� gy�gyn�v�ny. A F�ldk�zi-tenger keleti medenc�je k�r�li ter�letr?l sz�rmazik. A m�rs�kelt �vben az eg�sz vil�gon elterjedt.
Mez?k�n, �tsz�leken, parlagokon �ltal�ban nagyobb t�megben fordul el?. Eur�pa t�bb orsz�g�ban, haz�nkban is termesztik. Egy-, n�ha k�t�ves 10�40 cm magas, gy�ren el�gaz�, melegig�nyes n�v�ny. A levelek sz�rt �ll�s�ak, kopaszok, sallangosan szeldeltek, a sallangok keskeny fonalasak. A v�g�ll� f�szek 1,5�2,5 cm sz�les, a f�szekpikkelyek z�ldes sz�n?ek, s�t�tebb sz�llel. A sz�ls?, nyelves vir�gok feh�r sz�n?ek, lev�gott, olykor kics�pett cs�cs�ak, �retten visszahajl�k. A cs�ves vir�gok s�rg�k. A kamilla fontos ismertet?jegye, hogy vir�gz�s v�g�n a vir�gzati vacok k�pos �s bel�l �reges. Az eg�sz n�v�ny jellegzetes illat�.
A n�v�ny f�szekvir�gzat�t haszn�ljuk gy�gy�szati c�lokra. A drog (Chamomillae flos) 0,2- 0,7% (ak�r 1,4%-ig is elmehet) s�t�tk�k sz�n?, szeszkviterp�n tartalm� (kamazul�n, bizabolol, bizabolol oxidok) ill�olajat, flavonoidokat (apigenint) �s glikozidjaikat, kumarinokat (umbelliferont, herniarint), ny�lk�t tartalmaz.
A kamill�ban el?fordul� ill�olajok f?leg gyullad�scs�kkent? hat�s�ak. Sz�jban l�v? sebek, aft�k kezel�s�re rendk�v�l alkalmas. Fogz�s eset�n a duzzadt, piros �ny lohaszt�s�ra rendk�v�l j� a kivonata.

macskagyoker

Valeri�n gy�k�r:

Az orvosi macskagy�k�r (Valeriana officinalis) nyirkos talajt kedvel?, ak�r 1,5 m magasra is n�v?, �vel?, l�gysz�r� n�v�ny. �l?helye Eur�pa �s Nyugat-�zsia, 2000 m tengerszint feletti magass�gig. M�jus-j�liusban vir�gzik, h�mn?s, r�zsasz�n? vagy feh�r vir�gokat bont bogas vir�gzatban. Magyar nev�t onnan kapta, hogy barna gy�kt�rzs�nek �that� illata er?s, izgat� hat�ssal van a macsk�kra, melyek a n�v�nyhez d�rg�l?zve "k�bulatba" esnek, illetve sz�vesen elfogyasztj�k a gy�ker�t.
A gy�gy�szatban els?sorban a n�v�ny valer�nsavat tartalmaz� gy�ker�t haszn�lj�k
A valeriana gy�k�r (macskagy�k�r) nyugtat� hat�s�. Fontos m�g megeml�teni, hogy haszn�lata nem vezet f�gg?s�ghez, valamint nem okoz napk�zben tompas�got.

salvia officinalis

Orvosi zs�lya:

Az ajakosvir�g�ak (Labiatae) csal�dj�ba tartozik, D�l-Eur�pa karsztjain t�megesen term?, haz�nkban termesztett, bokros, illatos f�lcserje. A zs�lya leveleit haszn�lj�k gy�gy�szati c�lra. Rendk�v�l sok hat�anyagot tartalmaz: ill�olajat, cserz?anyagokat (rozmaringsavat, ole�nolsavat), diterp�neket (karnozolt), flavonoidokat (szalvigenint, luteolint).
Az ill�olaja tartalmaz tujont, k�mfort, borneolt, eukaliptolt, linaloolt. Sz�mtalan hat�anyag�nak k�sz�nhet?en rendk�v�l sz�les k�rben, a legk�l�nb�z?bb b�ntalmakra alkalmazhat�.
A zs�lya gyullad�scs�kkent? hat�ssal rendelkezik, �gy aj�nlj�k fog�nygyullad�s, sz�jny�lkah�rtya-gyullad�s eset�n.

propoliszl

Propolisz:

A propolisz gy�gyhat�s�t az emberis�g a legr�gibb id?k �ta ismeri. Arisztotel�sz �a f�k k�nny�nek" nevezte, s haszn�lta a gy�gy�szatban. A propolisz vagy m�hszurok olyan gyant�s, ragacsos anyag, amelyet a dolgoz� m�hek a kapt�r v�delm�re, a betolakod� bakt�riumok �s egy�b k�rokoz�k ellen gy?jtenek. Ragad�s, s�rg�sbarna, kellemes illat� anyag, melyet a f�k r�gyeir?l, fiatal �gair�l, lev�lnyeleir?l gy?jtenek be a m�hek, �talak�tj�k, azut�n a kapt�rak t�m�t�s�re �s fert?tlen�t�s�re haszn�lj�k. A f? forr�s a fekete ny�r r�gypikkelyein kiv�laszt�d� enyves bevonat.
Sz�mos j�t�kony hat�s�n t�l, f�jdalomcsillap�t�, gyullad�scs�kkent? hat�ssal rendelkezik, ami fogz�skor a gyulladt, f�jdalmas �nyre gy�gy�r.

vanilla

Van�lia aroma:

K�z�p- �s D�l-Amerik�ban, J�va �s Ceylon sziget�n,a Seychelles-szigeteken, a Comore-szigeteken, Kelet-Afrik�ban honos n�v�ny.
A kosborf�l�k (Orchideaceae) tagja. A van�lia egy orchideafaj, sz�v�s sz�rat n�veszt a f�k koron�j�ban, ahov� tapad�-gy�kereivel k�szik fel �s r�gz�ti mag�t.
A vil�g egyik legkedveltebb f?szer�t, a van�li�t m�r az azt�k birodalomban j� ismert�k. A hazafel� vitorl�z� spanyol haj�kon a van�li�val �j csemege �rkezett Eur�p�ba. Csod�latos illata, meg tal�n serkent? hat�sa, Eur�p�ban k�zismertt� v�lt.
Az egyik legfinomabb �s legkedveltebb f?szer. Te�ban, csokol�d�ban, cukr�szk�sz�tm�nyekben, a gy�gyszer�szetben �s a gy�gy�szatban egyar�nt kellemes �s �rt�kes anyag.
A l�lekre hat� hat�sa jelent?s. Nyugtat, oldja a fesz�lts�get �s nem utols� sorban kellemes �z�t haszn�lt�k ki a Bedeg�l �sszet�tel�n�l. �gy a pici bab�knak, kisgyerekeknek is kellemes �lm�ny a Bedegel haszn�lata.

Linkek

Kapcsolat